Szélsőjobb-történelem

nyomtatás

Többen is idézték a MEASZ országos elnökének a Ságvári-megemlékezésen elhangzott mondatait, mely szerint a mai szélsőjobb utódja, szellemi örököse a nyilaskeresztes pártnak. Nem véletlenül hangozhattak el ezek a mondatok, hiszen meglepően sok a hasonlóság a mai szélsőjobb és a régi szélsőjobb között. Ezért az alábbiakban egy kis történeti áttekintést adunk.

A Nyilaskeresztes Párt (NYKP) egy magyarországi totalitárius – hungarista – párt volt, Szálasi Ferenc harmadik pártja, mely ezen a néven 1939. március 15. és 1944. augusztus 24-e, majd a nyilas hatalomátvételt követően 1944. október 16-a és 1945. május 1-je között működött. A szovjetek uralta területen a hivatalos (de jure) betiltására 1945. február 26-án került sor.

Szálasi Ferenc 1935. március 4-én megalapított és a Darányi-kormány által 1937. április 16-án rendeletileg feloszlatott Nemzeti Akarat Pártja (NAP) után, 1937. október 24-én a budai Vigadóban rendezett gyűlésen nyilvánosan is deklarálta a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (MNSZP) megalakítását. 1938. február 21-én a belügyminiszter az MNSZP-t – arra való hivatkozással, hogy azonos a betiltott Nemzeti Akarat Pártjával – szintén feloszlatta, egyben Szálasit letartóztatta. A börtönből való szabadulás után Szálasi 1938 áprilisában Nemzeti Szocialista Magyar Párt – Hungarista Mozgalom (NSZMP – HM) néven újjáalakította pártját, melyet 1939. február 23-án ismét betiltottak, azonban egy hónapon belül, 1939. március 15-én Nyilaskeresztes Párt néven megint újjáalakult, s így részt vehetett az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon. A párt neve a magyar szélsőjobb berkein belül egy ideje már használatban levő nyilaskeresztből jött. A Nyilaskeresztes Párt az 1939. május 25-26-án, pünkösdkor tartott (és ebből kifolyólag pünkösdi választásnak nevezett) országgyűlési választásokon a szavazatok 15,41%-át (338 049 szavazat) szerezte meg, és 29 mandátumhoz jutott az akkor 260 tagú Országgyűlésben. 1939 nyarára kb. 300 000 tagja lett a pártnak, annak ellenére, hogy sajtóját folyamatosan betiltották, vezetőit rendszeresen internálták. A párt 1942. február 24-én fölvette a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom nevet.

A Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalmat 1944. augusztus 24-én a Sztójay-kormány betiltotta. Ezután „Hungarista Mozgalom” néven két hónapig illegálisan működött, mígnem 1944. október 15-én este, nem sokkal Horthy Miklós lemondatása, majd letartóztatása után újjáalakult és puccsal magához ragadta a hatalmat. A nyilas karhatalmisták még aznap este a Dunába lőttek munkaszolgálatos zsidókat a budapesti Lánchídnál és Margit hídnál.

A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve haláltáborokba. A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban illetve a város egyéb pontjain. A nyilas kormány alapvető stratégiája volt a szovjet csapatokkal szembeni feltétlen ellenállás. Ennek nyomán az ország egész területe hadszíntérré vált, hetekig tartó ostrom alá került Budapest és megsemmisültek a főváros Duna-hídjai.

A rendszerváltás után Szabó Albert a hungarista elvek nyomán létrehozta a nyilaskeresztesek utódpártját Világnemzeti Népuralmista Párt néven 1993-ban. A pártot még abban az évben betiltották utódszervezeteivel együtt, de különböző formális vagy informális csoportosulások formájában ma is léteznek.

A többi nemzetiszocialista párthoz hasonlóan a Nyilaskeresztes Pártot is a nacionalizmus, a mezőgazdaság elsődleges helyreállítása, antikapitalizmus, antikommunizmus, revizionizmus (Nagy-Magyarország) és militáns antiszemitizmus jellemezte, mindemellett a munkások jogainak, illetve a földreformnak egyik fő szószólója és támogatója volt. A hungarizmus fajelméleti alapon nem beszélt alsóbbrendű és felsőbbrendű fajokról, csak együttélésre képtelen, és együttélésre képes népekről.

Forrásként és irodalomként ajánljuk:
Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom (Wikipédia)
Hungarizmus (Wikipédia)
Kik voltak a nyilasok?  (lemontree.hu, Rubicon 2004/11)

2009. július 28.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap