Válasz Csurka Istvánnak |  |
Hanti Vilmosnak, a MEASZ-Összefogás a Demokráciáért országos elnökének válaszlevele Csurka Istvánnak, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnökének, a Magyar Fórum c. hetilapban 2009. július 16-án megjelent nyílt levelére. (A nevezett lap borítója fotóalbumunkban tekinthető meg.)
(Irodalmi Munkásságáért) Tisztelt Csurka István Úr!
Mivel nem olvasom lapját, késve jutott el hozzám nyílt levele, amelyet a Magyar Fórum címlapján írt nekem, ezért csak most válaszolok.
Rögtön tisztáznunk kell, hogy igen, az antifasisztákat (ahogyan Ön is írja), de hozzáteszem: Magyarország tisztes polgárait is a Vörös Hadsereg felszabadította. Ennek „mindössze” azok nem örültek, akik maguk is a náci Németország oldalán álltak, akik maguk is közreműködtek közel 600 ezer magyar ember haláltáborokba küldésében. Szervezetem tagjai közül többen is tagja voltak a Vörös Hadseregnek, de hazánkban más keretben is kifejtettek politikai és fegyveres ellenállást. Sőt határainkon kívül legalább 22 országban vettek részt az antifasiszta ellenállásban. Ez büszkeséggel tölt el engem. Ha nem is éltem még a II. világháború borzalmaiban, kérem, ne vitassa el tőlem, hogy attól még lehetek én is, meg más is antifasiszta. Sőt! Napjainkban az antifasiszta ellenállásnak sajnálatosan új lapjai íródnak! Ellen kell állni minél több humanistának az egyre erősödő szélsőjobbikos rasszizmusnak, megfélemlítésnek, békétlenségszításnak.
A Szabadság téren, a Szovjet hősi emlékmű előtt elmondott beszédemben én nem ejtettem ki sem Orbán Viktor, sem Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét. Így nem is adhatott nekem ehhez senki tanácsot, főleg így nem is fizethetett ezért nekem senki. Úgy látszik, Ön csak akkor tud elképzelni bármiféle kiállást, ha azt pénzzel ösztönzik. Az antifasiszták nem ilyenek. A közpénzeket is igyekszünk óvni. Napjainkra remélhetőleg megszűnt az az időszak, hogy úgy lehet állami pénzek millióihoz jutni, hogy semmi következménye nincsen annak, ha a támogatott azzal nem számol el, mint ahogyan régebben azt Ön megtehette.
Levelében Ön nagyvonalúan azt írja, hogy 65 éve számolták fel a nácizmust. Jelzem, hogy egy évet téved, s csak azért teszem ezt szóvá, mert Ön nálam hiányolja a megfelelő történelmi ismereteket.
Azt írja, hogy én beszédemben Bajcsy-Zsilinszky Endrét ajánlottam példaképül, azt az embert, aki fajvédőként indult a pályáján, s úgy is halt meg a nyilasok keze által. Ha nem is ajánlottam a tüntetésen Bajcsy-Zsilinszkyt példaképül, azt teljes szívemből megtehettem volna, mert keresztényként, pedagógusként is hiszek abban, hogy még a legvásottabb ember is megjavulhat élete folyamán. Ahogy ez hősünkkel meg is történt. Nem igaz, hogy fajvédőként halt meg. Ez Öntől ismét egy, a már sokszor tapasztalt történelemhamisítások közül. Bajcsy-Zsilinszky már a 30-as években feladta fajvédő nézeteit. A szélsőjobbról indulva eljutott odáig, hogy antifasiszta mártír legyen. A Biblia is tanít bennünket: a tékozló fiút az apja kitüntetett örömmel fogadta. Vallom, hogy egy embert leginkább akként értékelhetünk, hogy élete során mivé válik. De gondoljon írótársa, az antifasiszta Illyés Gyula soraira: „Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal Kellene: honnan jössz, - azzal, ecsém: hova mész.” Bajcsy-Zsilinszky emberi nagyságát éppen az adja, hogy kezdetben a szélsőjobb fajvédő ideológiáját vallotta, de egyre határozottabban lépett fel annak borzalma ellen, amelyért végül a nyilas pribékek kivégezték. Emberi tisztessége valóban példát nyújthat mindazok számára, akik napjainkban fajvédőként igyekeznek polgáraink leggonoszabb érzelmeire hatni („Magyarország a magyaroké!”), de meg fognak változni. Meg van a lehetőségük egy humánusabb, toleránsabb gondolkodás elérésére. Ahogy nemrégiben a háromezer kispesti zsidó elhurcolásának 65. évfordulóján a gyászmisén a kispesti katolikus Hegedűs atya is mondta: minden ember Isten teremtménye, minden ember egyenlő. Csak remélhetjük, hogy Bajcsy-Zsilinszky példája hat azok nagyrészére, akik azon mesterkednek, hogy a palackból mindjobban kiszabaduljon a bűnös szellem, amely minden humánumot elsodorhat.
Az Ön pályafutásában is sajnálattal tapasztaltuk a szempontunkból negatív folyamatot. Korábban magam is „ittam” az Ön személyes szavait az antifasiszta Steinmetz Miklósról elnevezett gimnázium kiszes sástói olvasótáborában. Majd egy kiváló, nagyrabecsült drámaíróból egy rövid időre a magyar szélsőjobb vezére lett! Így utólag az sem mentség Ön és társai számára, hogy habár jelentősen hozzájárultak a békétlenség magvainak elszórásához, módszereikben kisebb hatást tudtak elérni, mint a jelenlegi szellemi utódaik, a mai magyar gárdás szélsőjobbikosok.
Mindenestre bízom az Ön humanizálódásában is. Remélem, hogy újabb drámáival tud még örömet szerezni sokunk számára!
Jó egészséget kívánva üdvözli :
Hanti Vilmos
a MEASZ –Összefogás a Demokráciáért elnöke
Budapest, 2009. július 21.
Csurka István levele a Magyar Fórum 2009. július 16-ai számának címlapjáról
Tisztelt dr. Hanti Vilmos Úr!
Ön a múlt szombaton délelőtt szövetsége elnökeként beszédet mondott a Szabadság téri szovjet emlékmű előtt, miközben a volt ellenállók és még mindig antifasiszták virágokat helyeztek el az emlékmű talapzatán, kifejezve abbéli meggyőződésüket, hogy őket bizony a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadította. Ez bizonyára így is van: őket fel. Ön emlékbeszédében többek között azt volt szíves mondani, hogy itt, e szobornál is Bajcsy-Zsilinszky Endrét ajánlja Orbán Viktor figyelmébe, sőt kéri, hogy nyilvánítsa magát nemzeti hősünk örökösének, ügye folytatójának. Ez meglepett bennünket. Először is azért, mert a MEASZ tüntetése a délutáni, Jobbik ellentüntetése gyanánt lett meghirdetve. Helyes, de akkor miért szólítja meg Ön Orbán Viktort? Ki adta Önnek ezt a vájtfülű tanácsot és mennyiért? Persze, megértjük, adódik úgy, hogy egy szál szőrt még egy képzett talmudista sem tud pontosan felibe hasítani. De van ennél, ha úgy tetszik, komolyabb hiba is az Ön gondolatmenetében. Meg kell jegyeznünk, hogy nem vár el az ember megalapozott történelmi tudást egy embertől, aki egy személyben ellenálló is és antifasiszta is, hatvanöt évvel a nácizmus felszámolása és megtorlása után – bizonyos életkorbeli ellentmondásokat sejtünk ebben –, azt azonban mégis elvárhatnók, hogy ha példaképet ajánl egy mai politikusnak, akkor tudja, kit ajánlj és miért.
Bajcsy-Zsilinszky Endre fajvédőként indult a pályáján, és úgy is halt meg a nyilasok keze által, Sopronkőhidán. Az Önnek most elküldött korai, 1919-ben írott műve három kérdést tárgyal: „Mik az okai, hogy az egészséges és pompás magból sarjadt magyar sajtó – Bajcsy-Zsilinszky itt Kossuthra, Kölcseyre és Kemény Zsigmondra gondol – ilyenné, ilyen romboló hatásúvá fejlődött. A valóságban egymáson keresztül-kasul ható okok tömkelegét az áttekinthetőség kedvéért három csoportba sorolhatjuk:
- A sajtó kapitalizálódása.
- A zsidóságnak a sajtóban való túlsúlyra jutása.
- A magyar faj bűnei, gyarlóságai és mulasztásai.
Tisztelt Hanti Úr!
Mint talán sejti, mi örülnénk, ha a címzett, dr. Orbán Viktor megfogadná az Ön javaslatát, különös tekintettel a második pontra, de kérdezzük, Ön is tudna ennek maradéktalanul örülni? Az élet bizony, tiszta fajvédelem, Hanti úr. Ki ezt védi, ki azt, mi a magyart, de ehhez az is kell nekünk, hogy Ön körültekintőbben válassza meg példaképnek ajánlott tekintélyeit. Elmélyült olvasást kíván a Magyar Fórum Kiadó nevében:
Csurka István
(Forrás: miep.hu)
2009. július 21.
