Mit jelent Magyarországon a huszonegyedik század elején az antifasizmus, az ellenállás? |  |
Az elmúlt héten fellángolt egy vita, amelynek az egyik kulcskérdése az antifasizmus volt. Ennek a vitának kapcsán kérdeztük Hanti Vilmos a MEASZ és a FIR, a elnökét arról, hogy mit is jelent ellenállónak, antifasisztának lenni ma Magyarországon, a huszonegyedik században, mintegy háromnegyed századdal a fasizmus leverése után?
Az interjút "testvérlapunktól" vettük át, melyet ezúton is köszönünk!
Bocsánat, hogyha kérdem, mit jelent Magyarországon a huszonegyedik század elején az antifasizmus, az ellenállás?
Aki kérdez: Demokrata.info, s aki válaszol: Hanti Vilmos a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a FIR, az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége elnöke.
Az elmúlt héten fellángolt egy vita, amelynek az egyik kulcskérdése az antifasizmus volt. Ennek a vitának kapcsán kérdeztük Hanti Vilmos a MEASZ és a FIR, a elnökét arról, hogy mit is jelent ellenállónak, antifasisztának lenni ma Magyarországon, a huszonegyedik században, mintegy háromnegyed századdal a fasizmus leverése után?
DI: Bocsánat hogyha kérdem..., de kezdjük ott, hogy kit nevezhetünk ma a huszonegyedik században antifasisztának?
HV: A MEASZ-ban mi ezt úgy mondjuk, hogy az antifasizmus nem jobb vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút. Mindenkit antifasisztának tartunk, aki nem fasiszta. Természetesen jobban elismerjük azokat, aki a gyilkos eszmétől tudatosan el is határolódnak, mi több, föl is lépnek ellene. Ennek a föllépésnek is a legkülönfélébb módja lehet, s annak a legkülönfélébb intenzitása. Látható, igen széles a paletta. Maguk az antifasiszták sokszínűen vélekednek a világról, merőben ellentétes nézeteket képviselhetnek. Akár nem is szerethetik egymás, akár más területen még pártpolitikai ellenfelek is lehetnek. Egy dolog viszont összeköti őket egymással: az antifasizmusuk. Ezért is mondjuk a MEASZ-ban, hogy azt nézzük, ami összeköt bennünket, s ne azt, ami szétválaszt. Akkor lehetünk eredményesek, akkor tudunk igazán fölnőni egy hatékonyabb antifasiszta összefogáshoz, ha az antifasiszta célokért félre tudjuk tenni egymással szembeni egyéb véleménykülönbségünket, netán ellen-érzetünket, netán utálatunkat.
DI: Mikor jött létre a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége?
HV: A MEASZ jogelődje az európai békével egyidős, 1945 májusában jött létre, és tömörítette azokat, akik politikai úton vagy fegyveresen szembeszálltak a nácizmussal a második világháború folyamán, és ezzel hozzájárultak, hogy béke legyen. A MEASZ ezt a hagyományt kívánja ma folytatni.
DI: Ön tíz évvel ezelőtt egy beszédében ezt mondta: "Köszönetet tudunk mondani, hogy az egykori Szovjetunió népei az országukba betört náci katonákat nem csak a határukig űzték vissza, hanem a koalíció segítségével megsemmisítették a világuralomra törő diktátor hatalmát." Mit tart Önmagáról, Ön antifasiszta?
HV: Magamat egyértelműen antifasisztának tartom, s most is azt mondom, amit tiz esztendeje mondtam. A második világháború után kialakult békén alapul a mai európai rend, – még ha nem kevés fájdalmas tévúttal is- ennek hatására indulhatott meg az európai integráció. Az egykori felszabadítók vérük ontásával, életük kockáztatásával előkészítették számunkra az Európai Unióhoz kapcsolódás lehetőségét.
Azt szeretnénk, ha a szociális Európához csatlakozva minél többen boldogabban tudnánk élni, egymással testvériségben, barátságban.
Ehhez feltétlenül szükséges, hogy ne homokvárra építsünk. Demokratikus múltunkat a II. világháború befejezésekor létrejött többpárti demokráciához kössük, akkor is, ha az csak rövid időre tudott létre jönni, s nem a harmincas évek Horthy Magyarországához.
Nem kívánunk pártokhoz csatlakozni, hanem az alkotmányban biztosított állampolgári jogainknál fogva szükségesnek tartjuk, hogy nyíltan hirdethessük tagjainknak és az egész magyar közvéleménynek: felelősen hallgassanak olyan erőkre, amelyek mentesek a szélsőségektől, a mindenfajta emberi kisebbség iránti gyűlöletkeltéstől, a média megfélemlítésétől!
DI: Az egyik párt elnöke önt antikommunistának nevezte. Nos, bocsánat hogyha kérdem Ön antifasiszta, vagy antikommunista?
HV: A kijelentés alapja, az lehet, hogy valóban kijelentettem egy vitában, hogy antikommunista vagyok, ennek ellenére a fasizmus ellen széles összefogást hirdetek a kommunistákkal is. Talán szokatlan ez, de megmagyarázom.
Én szociáldemokrata vagyok. Vagyis igénylem a kapitalizmust, jobbat még nem találtak ki helyette, ugyanakkor a kapitalizmus korcsosulásait, ami nem az embert szolgálja, a szociáldemokratáknak kíméletlenül nyirbálniuk kell. Nagyon leegyszerűsítve tehát szociáldemokrata – egy szociálisan érzékeny demokrata vagyok. Ebből adódóan minden más társadalmi ideológiai formula számomra "anti". vagyis antiliberális, antikonzervatív, antikommunista vagyok, hogy csak a legnagyobb irányokat említsem.
Magának az "antinak" is többféle szintje létezik. Lehet valaki úgy "anti", hogy tisztában van saját maga identitásával, az "antit" amolyan önmeghatározásra használja, alapvetően békében él más demokratákkal.
Igazságérzetem különbséget tesz egy velejéig romlott, embertelen ideológia, mint például a fasizmus és a azon ideológiák között, mint amelyek a kommunizmus diktatórikus irányai, amelyek az ember boldogulását keresve csinálnak elítélendőt. Még azt sem lehet erre mondani, hogy az eredmény ugyanaz, mert nem mindegy például, hogy a fasiszták "a nem tiszta fajú árja" emberek millióit irtották ki származásuk, vallásuk, nemi identitásuk miatt és az egész emberi kultúrát a barbárságba visszarántással fenyegették, vagy az, hogy a despotikus államszocializmus – sztálinizmus – , a kommunizmus nevében két millió körüli számban követelt áldozatot saját társadalmából, ám ugyanakkor a náci Németország leverésének – egészében véve – fő erejét képezte és tényleges civilizációfejlődési tetteket hajtott végre, mégpedig mindezt úgy cselekedve, hogy megteremtette önmaga felszámolásának vér nélküli kiútját.
DI: Két hete a Radnóti Miklós Antirasszista-díjak átadásakor feltette a kérdést: Hogyan tovább?
HV: Igen, de a kérdést válasszal folytattam, azt mondtam, hogy: Szólok a mérsékelt jobbközéphez! A liberálisokhoz! A szocialistákhoz! Az eurokommunistákhoz! Az egyházakhoz! A civil szervezetekhez! A pártokhoz! A sajtó képviselőihez! A művészekhez! Szólok minden közvélemény-formálóhoz! A hazánkban és a határainkon túl élő valamennyi humanista honfitársunkhoz!
Ne hagyjuk, hogy szeretett hazánk, Magyarország ismét a szélsőjobb martalékává váljék! Ne feledjük: a leggyengébb csetlő-botló demokrácia is jobb a mostani erősödő, szélsőjobbra érkező diktatúránál!
DI: A huszonegyedik században van jogosultsága annak, hogy a MEASZ nevében ott az ellenállók szó is? Milyen céljai vannak a MEASZnak ma a huszonegyedik század elején?
HV: Igen, ellen kell állnunk a szélsőjobbra hajló kormánypolitikának. A szélsőjobbra érkezett kormánypártok velejéig romlott szélsőjobbos politikai megnyilvánulásokat mutatnak. Manapság nincs sajtószabadság, nincs szabad választás, de van egy szélsőjobbra érkezett kormánytöbbségünk, ahol a szélsőjobb szakértője lehet alkotmánybíró. Ebbe mi antifasiszták, antirasszisták, a demokrácia igenlői nem nyughatunk bele!
Álljunk ellent az újfasiszta megnyilvánulások minden lappangó, fel-felbukkanó kísérletével szemben! Ha kell, vessük el az olyan pártpolitikát, amely kiszolgálója, cinkostársa a fenevad újraéledési próbálkozásainak!
Tevékenységünk egyre inkább az újfasizmus elleni fellépésre irányul, hiszen látnunk kell, hogy Magyarországon újra és újra felerősödnek ezek az elemek. Szövetségünk egyre több fiatalt fogad tagjai közé, akik már ez ellen lépnek fel. Nagyon sok úgynevezett lopakodó káros értékrend van a társadalmunkban, például a kirekesztés elfogadása, ami szerintünk azért nagy gond, mert a rasszizmus a fasizmus előszobája. Tehát nekünk a rasszizmus ellen is küzdenünk kell.
Abban bízom, ha összefogunk, ellenállunk a rasszizmusnak, a diktatórikus törekvéseknek - sikerül megszabadulnunk napjaink borzalmától. Ebben a harcunkban minden demokratára szükség van! Az antifasizmus nem jobb vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút.
DI: Ön az összefogásról beszél. A MEASZ azt hirdeti: ÖSSZEFOGÁS A DEMOKRÁCIÁÉRT!
HV: Az antifasiszta mozgalomban azért dolgozunk, hogy a még nagyobb, igazán nagy bajt elkerüljük.
Jó lenne, ha már most egymás nézeteit tolerálni tudnánk, amikor még szerencsére az igazán nagy baj még nem köszöntött ránk. Ha össze tudunk fogni, növelhetjük cselekvőképességünket. Ha nem ezt tesszük nem ússza meg közülünk senki, belepusztulunk.
Az ÖSSZEFOGÁS A DEMOKRÁCIÁÉRT gondolat keretében a MEASZ kifejezésre kívánja juttatni a demokrácia iránti elkötelezettségét. Mindannyiunk közös érdeke, hogy hazánkban demokratikus körülmények között élhessünk és dolgozhassunk, ezért fontos, hogy hazánk kormánya és az általunk megválasztott képviselők a parlamentben és az önkormányzatokban a köz megelégedésére tevékenykedjenek.
2013. március 31.
