A téglagyári gettó parancsnoka – Kassa, 1944 |  |
Dr. Csizsik-Csatáry László, csendőrszázados – hasonlóan a korábban felmentett dr. Képíró Sándor cs. századoshoz, Kecskési Tollas Tibor cs. főhadnagyhoz vagy a jelenleg még Ausztráliában élő Steiner-Zentai Károly zászlóshoz – szintén „csak” adminisztratív gyilkos volt, vagyis áldozatait nem sajátkezűleg ölte meg, de tevékenységével hozzájárult 15 700 ártatlan ember erőszakos halálához.
Amint az ismert: a demokratkusnak mondott Magyar Köztársaság vezetői Kecskési Tollas Tibort (11 000 beregszászi zsidó deportálásában részes „hazafit”) magas állami kitüntetésben részesítette, dr. Képíró Sándort felmentette a vádak alól Steiner Károly sváb származású volsbundista, a Magyar Királyi Honvédség tagja ügyében (aki most Csarles Zentai néven Ausztráliában él) pedig amolyan tessék-lássék módon tett lépéseket a kiadatása ügyében.
Annak megállapításához természetesen nem szükséges történésznek lenni, hogy a ma élő emberek jogi, nyomozói pontossággal tudatában legyenek a 68-70 évvel ezelőtt történteknek – elégséges lenne emlékezni arra, hogy a emberiségellenes és háborús bűntettek nem évülnek el, elkövetőiket a párizsi békeszerződés részes államainak üldözni, illetve megbüntetni szükséges… E kötelezettség alól az emberiségellenes, háborús bűntettek elkövetői idős koruk ellenére sem kaphatnak felmentést.
A jelenleg Budapesten élő Csatáry Lászlót – ezt nyomozati iratok igazolják – 1948-ban a kassai járási népbíróság minősítette háborús bűnösnek, kötél általi halálra, teljes vagyonelkobzásra ítélte és 15 évre megfosztotta politikai jogai gyakorlásától… Az ítélet elől menekült (mint oly’ sok bűnöző, náci és nyilas kollaboráns) Kanadába, ahol új személyi iratokkal álnéven bújkált, egziszenciális körülményeit – egyéb segítséget is igénybe véve – műkereskedői tevékenységből biztosította.
A „Csizsik László” illetve „Ladislaus Csatáry” néven bújkáló – időközben a kanadai állampolgárságot megszerzett személyt – végül 1997-ben a Citizenship and Immigration Canada (CIC) csalás, a valóságos identitás, a háborús tevékenység elhallgatása miatt megfosztotta állampolgárságától. A Montreal városában élt személy, hogy a kitoloncolást elkerülje, 1997-ben önként hagyta el Kanadát. (Természetesen a CIC tevékenysége is kifogásolható: ha az illetékes kanadai hatóságok előtt már 15 évvel korábban ismeretesek voltak a Csizsik-Csatáry Lászlóra vonatkozó terhelő adatok és azok bizonyítékai – akkor miért tették lehetővé az újabb szökést? – A Budapesti Nyomozó Ügyészség, továbbá a 2012. július 18-án a háborús bűnös házi őrízetét elrendelő illetékes budapesti bíróság ugyanazt a hibát követte el, mint korábban a kanadaiak!)
A kassai járási népbíróság ítéleteit tartalmazó levéltár Csizsik-Csatáry Lászlóra vonatkozó adatlapján a következő olvasható: „Magas beosztású politikai tisztviselő, aki elrendelte a demokratikusan gondolkodó és faji okok miatt üldözött személyek letartóztatását és deportálását. Megkorbácsoltatta őket, és néhányukat agyonlövette”.
A levéltári iratok tartalmazzák a kassai csendőrparancsnok vádiratát is, amely 14 pontban sorolja fel az ellene felhozott – később a halálos ítéletet indoklásában olvasható – vádakat. A vádirat szerint: „A Csatáry ellen felhozott vádak lényege, hogy Magyarország német megszállása után a kassai téglagyárban kialakított zsidó gyűjtőtáborból több esetben különböző számú embert deportáltatott önkényesen. A gyűjtőtáborban fogva tartott embereket, beleértve az asszonyokat és a gyermekeket, személyesen is bántalmazta – megrugdosta, megpofozta őket”.
Az aktákban olvasható esetleírások mind 1944 májusában, júnusában illetve azután történtek, mikor Horthy Miklós kormányzó állítólag már leállítatta a deportálásokat és a zsidó honfitársaink Németországba, a Harmadik Birodalom megsemmisítő táboraiba történő szállításait.
Az ügy eredeti aktái és teljes dokumentációja szlovákiai Kassa (Kosice) városában, az Állami Területi Levéltárban találhatók meg.
A kassai Járási Népbíróság tárgyalására Lom Ferdinánd bíró elnökletével – Csatáry László csendőrszázados távollétében – 1948. június 8-án került sor. Csatáry László csendőrtisztet 1938. november 2. után vezényelték Kassára, miután a Harmadik Birodalom október 10-én bekebelezte a Szudéta-vidéket. A városból, hasonló módon a többi ismert magyar háborús bűnöshöz (tk. Wass Albert, Kecskési Tollas Tibor, Nyírő József, Steiner-Zentai Károly, Bosnyák Imre, Borsányi Julián és a nyilas kormány tagjai), a szovjetek megérkezése előtt 1945 januárjában a visszavonuló német csapatokkal együtt távozott.
Szlovákiában, Kassán, jelenleg 15 tanú vallomása áll rendelkezésére az ottani ügyészségnek – a magyarországi bűnüldöző hatóságoknak elegendő lenne csak a szintén EU-tagország illetékeseivel felvenni a kapcsolatot… A Kanadai Magyar Hírlap értesülései szerint a büntetőeljárás megindításához szükséges iratokat Szlovákia már 2011 szeptemberében átadta a magyar ügyészségnek.
Miközben Magyarországon a cinkos kormányzati szervek mindent elkövetnek, hogy a tömeggyilkosságban részes Csizsik-Csatáry László háborítatlanul élje végig azt az időt, ami életéből még hátra van – az Európai Unió szégyenére akadálytalanul működő magyarországi Nemzeti Jogvédő Iroda munkatársai (dr. Zétényi Zsolt, dr. Gaudi-Nagy Tamás és a többiek) azt tervezik, hogy „Csizsik-Csatáry László jó hírnévhez való jogának megsértése miatt” büntető- illetve polgári peres eljárásokat indítványoznak azon liberális, demokratikus szellemiségű orgánumok ellen, melyek a háborús bűnös megbüntetését követelik.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő – a náci háborús bűnösöket és a magyarországi neonácikat oltalmazó Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársa – a szélsőjobboldali szervezetek cinizmusára jellemzően – az elmúlt napokban a „cigánybűnözés” megtorlása végett indítványozták, hogy Magyarország ismét vezesse be a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét, ne törődjön a „hanyatló Nyugat” tiltakozásával.
Szemenyei-Kiss Tamás / kanadaihirlap.com
2012. július 22.
