A nyilas terror mártírjára emlékeztettek

Bajcsy-Zsilinszky Endre mártír politikus-újságíróra emlékeztek és emlékeztettek 2012. június 16-án délután a Balaton partjánál, Pálkövén demokraták, baloldaliak, antifasiszták.

A neves történelmi személyiségre dr. Vitányi Iván országgyűlési képviselő (Demokratikus Koalíció), a MEASZ-Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság tiszteletbeli elnöke emlékeztetett, aki még személyesen ismerte Bajcsy-Zsilinszkyt, aki együtt raboskodott vele a sopronkőhidai börtönben 1944 karácsonyán. Vitányi fiatalként tanúja volt a nyilas rémuralomnak, Bajcsy-Zsilinszky kivégzése előtti utolsó óráinak. Katanics Sándor veszprémi képviselő, DK-szervező köszöntőjét követően a magyar politikai élet doaenje beszédében felidézte a tragikus időket, és óva intett újabb nemzeti tragédiák kialakulásától. Röviden szólt a feudalizmus és a demokrácia kérdésköreiről, majd kiemelte, olyan történelmi személyiségeket kellene ma hazánkban példaként állítani, és kultuszukat fenntartani, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre, aki valóban szeretett hazájáért adta oda az életét, mártír lett. Vitányi mellett Kerecsényi Zoltán, a MEASZ alelnöke, a nemrégiben alakult Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság ügyvezetője szólt a jelenlévőkhöz. A Bajcsy-Zsilinszky Endre által befutott életutat ennyi évtized távlatából úgy foglalta össze, hogy Bajcsy, a fajvédő, a nacionalista politikus a demokratikus ellenzéki politikán keresztül a II. világháború éveiben eljutott az antifasiszta harc vállalásáig, a baloldaliakkal való fegyverbarátságig és az önként vállalt halálig. Emlékét a legnagyobb hazafiaknak kijáró tisztelettel kellene az egész nemzetnek őriznie. Mint mondta, e célért is hívták életre az Emlékbizottságot, mely 2016-ig országos hatókörben fogja bonyolítani a Bajcsy-Zsilinszky megölésének 70., és születésének 130. évfordulója köré csoportosuló megemlékezéseket, konferenciákat, kiállításokat. A megemlékezésen Búzás Huba költő két versének elmondásán túl röviden taglalta a háborús vészidőszak eseményeit  egy-két személyes, családi emléket is megosztva.

Bajcsy-Zsilinszky Endre az 1920-as évek végén vette bérbe a pálkövei, csöndes, part-menti területet azzal a szándékkal, hogy házat épít oda, ahol pihenhet, alkothat. Szerény anyagi körülményei miatt azonban sokáig sátorban, később egy saját maga által felépített kunyhóban töltötte a nyári hónapokat. A nádtetős ház 1939-ben készült el, két lakóhelyiségét a konyha és a belőle nyíló szoba képezte. Szükség esetén a padlástér is lakható volt. Bajcsy-Zsilinszky Pálkövén tartózkodott a legszívesebben. Itt írta náciellenes cikkeit, itt találkozott barátaival és harcostársaival, itt kereste fel többek között Kiss János altábornagy, Tartsay Vilmos vezérkari százados, akik szintén mártírhalált haltak.

Gyakran sétált a környékben is, felkereste az apró falvak és a szőlőhegyek oldalában meghúzódó kis házak lakóit, és elbeszélgetett, politizált velük.

A negyvennégyre virradó tavasz első napjait is Pálkövén töltötte, innen ment fel Pestre, és akkor következett náci megszállás. Nem látta többé kedvenc helyét. Árván maradt a pálkövei ház, végigzúgott felette a háború...  Mindig azt tervezte, hogy a demokratikus Magyarország megteremtése után itt éli majd le hátralevő éveit.

Az országos Bajcsy-Zsilinszky Emlékbizottság, és az idei megemlékezés résztvevői – DK-sok, antifasiszta és baloldali lelkületű polgárok, Bajcsy-Zsilinszky megyei tisztelői – elhatározták, hogy a régóta zárva lévő múzeumi emlékhely megmentését, állagának megóvását segíteni kívánják, hogy nemzeti emlékhelyként intő legyen a jövő magyarsága számára.

-       tudósítónktól -

(Az eseményen készült fotókat lásd a Fotóalbumban)

2012. június 16.

• RÓLUNK
• HíREK
• RADNóTI-DíJ
• BAJCSY-ZSILINSZKY EMLéKBIZOTTSáG
• FIR
• FOTóALBUM
• KAPCSOLAT