Az éledező Horthy-kultusz |  |
Fortyognak az indulatok Horthy Miklós körül. Csókakőn mellszobrának avatására készülnek, Gyömrőn viszont tart a tiltakozás a róla elnevezett közterület miatt. A Hősök terén a Horthy- korszak restaurációjára tett kísérletek és a szélsőjobboldal ellen tüntetnek. A történész szerint a volt kormányzóról a magyar társadalom sosem fog egységesen ítélni.
Wittner Mária fideszes parlamenti képviselő biztosan ott lesz Horthy Miklós mellszobrának avatásán, és elképzelhető, hogy a Fidesz több prominens személyisége is megjelenik – bizakodik Fűrész György, Csókakő polgármestere. A bronzszínű festékkel bevont kőszobrot a falutól egy kilométerre, a vár alatt lévő szabadidőparkban állítják fel. Az avatóünnepséget június 16-án, szombaton tartják az 1300 lelkes Fejér megyei településen.
A polgármester a Fidesz–KDNP színeiben politizál. A képviselők mind függetlenek, de Fűrész György szerint ők is jobboldali érzelműek. A Horthy-mellszobor felállításának tervét a testület egyöntetűen támogatta. „Tavaly ilyenkor, amikor a döntést meghoztuk, még nem folytak ilyen éles viták a kormányzóról. Egyáltalán: semmilyen vita nem folyt” – ismeri el közvetve a polgármester, hogy az elmúlt hetek-hónapok botrányai némiképp elbizonytalanították. Annyira azért nem, hogy visszakozzon. „Ha már belecsaptunk a lecsóba, megcsináljuk” – mondja.
A kezdeményezés egy helyi civil szervezettől ered, a szükséges pénzt (mintegy 250 ezer forintot) közadakozásból teremtették elő. A rendezvény fővédnöke maga a polgármester: „Ez nem Kőbánya vagy Csepel, hanem Csókakő. A lakosság nagy része jobboldali, az idősek nosztalgiával emlékeznek a Horthy-korszakra.” Érvelése szerint, ha Kádár Jánosnak lehet mobilszobra, akkor a csókakőieknek is szabad Horthy-mellszobrot avatniuk.
Az eseményre invitáló plakáton az egyik hírhedt náci-nyilas portál és több szélsőjobboldali szervezet is szerepel, például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Magyar Nemzeti Gárda. A polgármester szerint óvatosabban kellene bánni a szélsőjobboldali jelzővel. Hangsúlyozza, hogy a gárdisták önkéntesként vesznek részt a rendezvény előkészítésében és megrendezésében: „Az LMP-seket mégse kérhettük, hogy segítsenek.”
A polgármester úgy tudja, hogy a jobbikos-vármegyés Toroczkai László más programja miatt nem tud jönni. Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője jön, de nem szólal fel. „Bár nem mi hívtuk, joga van itt tartózkodni” – közli Fűrész György.
A polgármesterhez eljutottak olyan információk, hogy Dániel Péter ügyvéd – aki festékkel öntötte le a Kerekiben emelt Horthy-faszobrot – és mások ellendemonstrációt szerveznek. Fűrész gyorsan bejelentett egy Horthy melletti tüntetést, ezzel lefoglalta a területet. „Nem lesz balhé” – nyugtat meg.
Csókakő honlapján életrajzi adatokkal kiegészített felsorolás olvasható azokról a helybéliekről, akik a háborúban veszítették életüket. A polgári és katonai áldozatok sorában több „Fűrész” családnevű ember található. A polgármester sóhajt. Egyik dédnagypapáját az a német katona lőtte le, akit beszállásoltak a családhoz. Másik rokona német aknákat próbált hatástalanítani, ekkor rokkant meg. Nagybátyja hősi halált halt a zámolyi csatában…
Fűrész György elérzékenyül a tragikus családi emlékek felidézésekor: „Nagyon szomorú dolog a háború, jó lenne, ha sehol a világban nem fordulna elő soha többé. A magyarokkal is az a baj, hogy széthúznak. Ugyanahhoz a néphez tartozunk, véget kellene vetnünk az acsarkodásnak és a gyűlölködésnek.”
Megkérjük, hogy nézeteit ossza meg a jobbikos Zagyva György Gyulával is. A polgármester megígéri: „Ha a nevezett személy a virslievésen és söriváson kívül beszélgetni is szeretne, akkor mindenképpen szólni fogok neki.”
Már csak egyetlen apróságra vagyunk kíváncsiak: miért éppen június 16-a? Nagy Imre kivégzésének és újratemetésének napja ez, de az egyik szélsőjobbos szervezet híradása szerint az esemény nem erre a dátumra kíván emlékeztetni (furcsa is lenne), hanem a Rákóczi-féle szabadságharc kezdetére, 1703. június 16-ra. Így sem kerültünk közelebb a megoldáshoz. Mi köze van II. Rákóczi Ferencnek Horthy Miklóshoz?
Semmi – állapítja meg zavart köhintés után Fűrész György. Az ok meglehetősen prózai. Eredetileg június 9-re tervezték a szoboravatást, azért halasztották el egy héttel, hogy ne ugyanazon a napon legyen, amikor a helyi iskolában a tanévzáró és a ballagás.
A polgármester félreértett valamit: utóbb megtudta, hogy az iskolai ünnepséget is június 16-án tartják. De ekkor már meghirdették a Horthy-rendezvényt, nem akartak variálni.
A szoboravatásnak tehát nincs különösebb apropója. Pedig éppenséggel lenne mihez kötni. Hadd segítsünk: Horthy Miklós június 18-án született.
Tüntetés a Hősök terén
A Horthy-korszak politikai restaurációjára tett kísérletek és a szélsőjobboldali megnyilvánulások ellen szerveznek tüntetést június 17-én, vasárnap délután három órától a Hősök terén. A demonstrációt magánszemélyek jelentették be a rendőrségen. Az eseményre – civil szervezetek mellett – a parlament demokratikus ellenzéki pártjait is meghívták.
Nem adják fel a gyömrői tiltakozók: ha kell, népszavazást kezdeményeznek a Szabadság téren lévő park nevéről
Egyelőre nincs látható jele annak, hogy a Gyömrő központjában, a Szabadság téren lévő park immár Horthy Miklós nevét viseli. Az önkormányzat eredetileg az egész teret átkeresztelte, majd a felháborodás hatására jobbnak látta, ha – részben legalábbis – felülbírálja korábbi döntését. A Szabadság tér maradt: a volt kormányzó a parknak lett a névadója.
Gyenes Levente (Gyömrő 2000 Kör), a Pest megyei kisváros polgármestere szerint kompromisszumos megoldás született. „Megfontoltuk és respektáltuk azok véleményét, akik nem értettek egyet a tér új elnevezésével és főképp azzal, hogy a város polgármesteri hivatalának, illetve legnagyobb iskolájának címzésében is megjelenjen a tér új elnevezése” – írta a polgármester Kavalecz Gergelynek, a névcsere elleni tiltakozásokat szervező KIGYE (Környezet-, Ifjúság- és Gyermekvédelmi Egyesület) elnökének.
Amit a polgármester kompromisszumnak nevez, azt a tiltakozók elfogadhatatlannak tartják. Ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen közterület ne viselje Horthy nevét Gyömrőn.
Az optimális az lenne, ha az önkormányzat visszavonná a park elnevezéséről szóló határozatot – mondta Kavalecz Gergely. Amennyiben ez rövid időn belül nem történik meg, akkor a KIGYE kénytelen lesz helyi népszavazás kiírását kezdeményezni. Ennek költsége ötmillió forint körül mozog. Kavalecz szerint is jó lenne elkerülni a drága procedúrát – egyedül az önkormányzaton múlik, sikerül-e.
Gyömrőn nem csak Horthy borzolja a kedélyeket. A polgármesternek gazdasági bűncselekmények elkövetése, számlagyár működtetésében való részvétel vádja miatt kell bíróság elé állnia. Kavalecz Gergely az elkeseredett, kemény hangvételű hozzászólásoknak tulajdonítja, hogy Gyömrő honlapjáról törölték a város közügyeiről szóló fórumot.
Ha Horthy igen, Kádár miért nem?
A magyar társadalom sosem fog egységesen ítélni Horthy Miklósról – legalábbis Szakály Sándor történésznek ez a meggyőződése. A történész szerint elméletileg nem ördögtől való gondolat, hogy ellentmondásos (és joggal vitatott) személyiségeknek is állítsanak szobrokat az országban. Akár Kádár Jánosnak is. Ehhez persze kulturált, tényeken alapuló szakmai párbeszédre lenne szükség, amelynek során a felek tiszteletben tartják a másik véleményét. A mai Magyarországon azonban ennek a feltételei a legkevésbé sem adottak.
Bár Szakály Sándort a jobboldali történészek közé sorolják, ő inkább konzervatívként határozza meg önmagát, aki a „tényeket helyezi mindenek fölé”. A Horthy-korszakot – hangsúlyozza – nyilvánvalóan nem szabad idealizálni. A bírálóknak részben igazuk van akkor, amikor a fehérterrort, a zsidóellenes törvényeket és deportálásokat, a hibás katonai és politikai döntéseket vetik a kormányzó szemére. A revízió ügye viszont bonyolultabb kérdés. Hisz nem csupán Horthy és a politikai jobboldalt támogatók szerették volna visszaszerezni az elcsatolt területeket. A trianoni döntésbe a szociáldemokrata Peyer Károly és a baloldal más meghatározó politikusai, de a magyar irodalmi és művészeti élet kiemelkedő személyiségei sem tudtak beletörődni. A „Nem, nem soha!” jelszó, ha nem is pontosan ebben a formában, de Károlyi Mihálytól eredeztethető – emlékeztet a történész.
Horthy értékelésekor nem szabad megfeledkezni a gazdasági eredményekről sem, ezeket egy olyan országban sikerült elérni, amely előzőleg területe és lakossága nagy részét elveszítette. Megjegyzésünkre, hogy azokban az időkben (is) milliók nyomorogtak, a történész hangsúlyozza: így van, de például 1938-at nem a 2012-es, hanem az 1938-as állapotok alapján kell megítélni. Európai összehasonlításban Magyarország akkor jobban állt, mint most. Szakály nem ért egyet azokkal, akik szerint központilag irányított Horthy-kultusz éledezik az országban: „Úgy látom, egyes helyi közösségek kellő történelmi ismeretek hiányában fellelkesednek, és belefognak valamibe, amelynek a következményeivel nem igazán számolnak”.
Játsszunk el a gondolattal, hogy Szakály Sándor (képünkön) a kormányzat tanácsadója! Nem javasolná – mondja –, hogy a mostani jobboldal a két világháború közötti korszakban próbálja megtalálni identitását. „Az ország történelme egy olyan folyamat, amelyet egészében kell szemlélni. Hiba lenne egy-egy időszakot kiragadni. A kormány helyében én mindegyik korszakot megvizsgálnám, megnézném, mi volt az, ami akár Horthy, akár Kádár idején előrébb lendítette a társadalom fejlődését – és ezekre alapoznék.” Szakály Sándor mosolyog: „De tőlem még soha egyetlen kormány sem kért tanácsot”.
Vitézek és viták
Molnár-Gazsó János, a Vitézi Rend főkapitánya lapunkban Szakály Sándort is a szervezet illusztris tagjai között említette a közelmúltban. A történész szerint az állítás kiegészítésre szorul: „Történészi munkám elismeréseként 1992-ben felkérést kaptam, hogy legyek tagja az akkor még egyetlen Vitézi Rend Nemzetvédelmi Tagozatának. Ez nem jár sem vitézi címmel, sem egyéb ranggal. Az elmúlt húsz esztendő során állandóan változó és átalakuló vitézi rendeket nem tudom és nem is akarom nyomon követni. Én a Habsburg József Árpád nevével fémjelzett rend tagdíjat fizető tagja vagyok”. Örvendetesnek tartja, hogy Molnár-Gazsó szervezete elhatárolódik azoktól, akik a nyilasok szolgálatába álltak. Adataikat ugyanakkor pontosítani kell.
Farkas Ferenc vezérezredes például nem volt a Nemzeti Számonkérő Szék elnöke: kirendelt tagként a Sopronkőhidán 1945 elején működő katonai bíróság eljárásaiban vett részt.
Forrás: nol.hu
2012. június 14.
