A szokásos bűnbakok befogása

nyomtatás

Budapest/New York – Miből lehet tudni, hogy komoly vihar készülődik, vagy a felhők hamarosan továbbvonulnak? – teszi fel a kérdést a New York Timesban Frank Bruni publicista.

Olyan kérdés ez, amelyet sok, hazája sorsát figyelemmel kísérő magyar tesz fel ezekben a napokban, köztük a 61 éves Kollányi Irén is.
.
Itt élte le egész életét, a kommunizmus évtizedeit, majd egy teljesen új rendszerhez való alkalmazkodás után, 2004-ben megérte Magyarország bebocsáttatását az Európai Unióba.
.
Az utolsó két esztendő azonban a legsajátosabb évek közt volt. Egy konzervatív párt a parlamenti mandátumok kétharmadát szerezte meg, s ezzel a biankó csekkhez hasonlóhoz jutott, amit később bajkeverő módon használt fel. Eközben egy szélsőjobboldali párt az ország ügyeibe alávaló és alpári módon szólhat bele.
.
S Kollányi sok magyarral együtt kihallja mindebből a tekintélyelvű nacionalizmus szólamát, az antiszemitizmust és a többi kisebbséggel szemben táplált ellenérzést.
.
„Ez nem jó’, szögezte le legutóbbi, hétvégi beszélgetésünk alkalmával a zsidó Kollányi. „Ez kicsit se jó.”
.
Szenteljünk figyelmet Magyarországnak. Gazdaságilag tán nem bír különösebb jelentőséggel, és mindössze tízmillió sörissza, búsongásra hajlamos ember lakja. Ugyanakkor az adósságnak és  a megszorításoknak ebben a korszakában az EU veszélyeztetett befolyása tekintetében tesztország lehet. Brüsszel és Budapest korábban már összecsaptak, mert a magyar kormány megpróbálta szorosabb ellenőrzése alá vonni a hírmédiát, az igazságszolgáltatást és a jegybankot.
.
Magyarország bepillantást engedhet abba is, hogy a gazdaság iránti erős aggodalom miként önthet olajat a bigottság tüzére. Az európai uniós tagság nem hozta meg a magyaroknak a vágyott prosperitást; az országnak súlyos költségvetési bajai is vannak az utóbbi időben. S a fent említett szélsőjobboldali párt, a Jobbik ezt a kiábrándultságot úgy váltja aprópénzre, hogy megkérdőjelezi Magyarország nyugati orientációját, valamint jó érzékkel a zsidók, melegek és romák állítólagos kényeztetését – ők ugyanis Magyarország bevált bűnbak-szentháromsága.
.
A Jobbik ebben a hónapban nyújtott be olyan törvényjavaslatot, amely perverzióként bélyegti meg a homoszexualitást, annak hirdetését pedig olyan homályos nyelvezetben tiltja meg, hogy ellenzői szerint elvileg akár azért is be lehetne börtönözni két azonos neműt, ha nyilvánosan megfogják egymás kezét.
.
Majdnem biztosra vehető, hogy ebből törvény nem lesz. A 386 tagú törvényhozásban 46 mandátuma van a Jobbiknak, a magyarok java pedig nem támogatja a pártot, amely sokkal jobban teljesít a ricsajozásban, mint a dolgok megváltoztatásában. Egyebek mellett agitáltak Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója eltávolításáért, akit a Jobbik támogatói vállalt homoszexualitása miatt megvetnek.
.
Alföldi azonban egy szombati interjúban megjegyezte: „Nem sikerült engem eltávolítaniuk.”
.
„Semmiféle cenzúra sincs”, tette hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök és uralmon lévő pártja, a Fidesz egyelőre békét hagy Alföldinek.
.
Lakatos Júlia, egy itteni független kutatóintézet politikai elemzője szerint a Fidesz nemzetközi médiában megjelenő elnyomó, hatalom-konszolidáló imázsa nem teljesen fedi a valóságot. Amikor Brüsszel lehordja, Orbán hunyorog.
.
„A nap végére európai politikusként viselkedik”, teszi hozzá.
.
Fennáll azonban a veszély, hogy a Jobbik, amely az Országgyűlés harmadik legnagyobb pártja, tovább erősödik, és Orbánt is a szélsőjobb felé taszíthatja.
.
A Parlamentben találkoztam a Jobbik egy tagjával, Gyöngyösi Mártonnal, aki Nyugat-Európában tanult, pártjában a képzettebbek közé tartozik, hangvétele pedig kiegyensúlyozott.
.
Ennek ellenére fitymálva nyilatkozott az egymást követő magyar kormányok azon álláspontjáról, hogy „a világon a legfontosabb a csatlakozás a dicsőséges Nyugathoz”, ami szerinte „arrogáns alapvetően mindennel szemben”.
.
A Jobbik lándzsát tör az Iránnal való szorosabb kapcsolatok mellett, amelyet Gyöngyösi nemrégiben „rendkívül békés országnak” nevezett egy zsidó kiadványnak adott interjújában. A kiadvány megkérdőjelezte azt is, hogy Gyöngyösi komolyan venné a Holocaustot.
.
Nekem azt mondta „Normális ember soha nem kérdőjelezheti meg a Holocaustot”, ugyanakkor a Holocaust nem „kivételes és nem áll fölötte minden szenvedésnek” és népirtásnak, hanem csak azért tekintik ilyennek, mert a zsidók időjártával nemhogy egyre kevesebbet, de egyre többet beszélnek róla.
.
„Az kapja a legtöbb figyelmet, amiről tudnak az emberek”, mondta. „Miért Head & Shoulders sampont vesznek? Mert azt hirdetik a legtöbbet.”
.
Köztünk, a kávézóasztalon az Economist és a Time példányai, Gyöngyüsi íróasztalán azonban, kevéssé feltűnő módon, ott volt a Jobbik egy nemrég megjelent száma, benne egy cikkel, amely azt dicsőítette, miként próbálta a párt megakadályozni a budapesti melegfelvonulást, ezt a cikk szerint elfajzott eseményt, amit más uniós államokban túl naivan tolerálnak.
.
„Deviáns Nyugat, normális Kelet”, így a főcím.
.
A vezércikk történelmi beszámolókat hozott rítusaikhoz keresztény vért használó zsidókról. „Akár igaz, akár nem”, nem tudnak róla, állította a szerző.
 
http://nepszava.com

2012. április 24.

Letölthető dokumentumok:Nincs letölthető dokumentum
2024. április 28. Vasárnap