Marton László szobrász özvegye perel |  |
Tiltakozik Marton László szobrászművész, a Duna parti József Attila szobor alkotójának özvegye az ellen, hogy férje művét el akarják szállítani jelenlegi helyéről. A szobrot szerzői jogvédelem illeti meg, mely szerinte kiterjed az alkotás elhelyezésére is, ha ezt megsértik, perelni fog.
"Minek alkudni egy olyan házra, ami nem eladó" - mondta Marton Lászlóné, a szobrász özvegye, amikor a Parlament elnökének kabinetfőnöke, Veress László arra akarta rábírni, hogy járuljon hozzá a József Attila szobor áthelyezéséhez.
Pedig Veress László udvarias levélben is invitálta az özvegyet, kérte, fáradjon be a Parlamentbe, beszélgessenek a tervekről, s nézze meg az alkotás javasolt helyszínét. Marton Lászlóné azonban nem a Parlamentbe, hanem közjegyzőhöz indult, hogy válaszlevelet és nyilatkozatot tegyen az ügyben.
Ez utóbbiban azt írja: "Marton László Kossuth-díjas szobrászművész József Attila emlékművét, A Dunánál című alkotást a jelenlegi helyszínre, a megsemmisült Andrássy lovas szobor helyére készítette. A szobor helyszínének kiválasztása és elhelyezése férjemnek nagyon hosszú gondolati sor eredménye volt." Hozzá teszi: a szobornak "az eredeti helyszínről más helyszínre való helyezéséhez, mint Marton László szobrászművész özvegye, a szerzői jogok gyakorlója nem járulok hozzá".
Marton Lászlóné elmeséli, hogy a művész 1978-ban készítette az első vázlatot a műhöz, mely felkerült a műterem egyik polcára. "Itt látta meg a gipsz makettet a művészetre érzékeny főpolgármester helyettes, Farkasinszky Lajos, amikor meglátogatta a férjemet. Rámutatott, s azt mondta: ez kell nekünk." A 2010-ben, két évvel a halála után megjelent Életutam című könyvében maga a művész így vall az alkotás keletkezéséről: "Hamarosan megrendelést kaptam: József Attila születésének 80. évfordulójára el kellett készítenem nagyban. Rövid volt az idő, de azért én alig több, mint egy hónap alatt elkészítettem a szobrot. Vadász Gyuri barátommal közben megfelelő helyet kerestünk az alkotásnak. A Parlament déli homlokzata előtt találtunk igazán jó helyet a szobornak."
Az özvegy hozzáteszi: "A művész szavai világosak, maga kereste és találta a helyet, ezt most felülbírálni senkinek nincs joga"- mondja. Amikor felidézzük, hogy Vadász György, a szobor talapzatának tervezőjeként jó ötlenek tartja az áthelyezést, Martonné nehezen tudja csillapítani indulatait: "Vadász György nem volt társszerzője az alkotásnak, a talapzatot a férjem tervezte, mint ez látszik a Szigligeti Galériában lévő legelső gipsz vázlaton is. A szobor szerves része a lépcső, már az első pillanattól, e nélkül el sem képzelhető. Vadász dolga nem a tervezés volt, hanem férjem 1:1-es gipsz modellje alapján a műszaki rajz elkészítése, és az engedélyeztetés" - mondja az özvegy.
Annak bizonyságaként, hogy Marton László elégedett volt az elhelyezéssel, családi fotókat mutat az özvegy, látszik, hogy gyakran járt ki az alkotáshoz gyermekeivel.
Arra a kérdésre, vajon miért áll útjába a kormánynak az alkotás, az özvegy azt mondja:"Nem értékeli, nem érzi a tehetséget, azt, ami a férjemben megvolt, hogy sugárzóan, egyszerűen tudott átadni üzeneteket, hogy mindenki megértse." De szerinte nem volt ez másként korábban sem, s előveszi Wehner Tibor Köztéri szobraink című munkáját, mely "igazi kudarcnak" nevezi az alkotást, s hosszan idézi Rózsa Gyula korabeli lehúzó kritikáját, mely nem fukarkodik a negatív jelzőkkel: közhelygyűjteménynek nevezi Marton szobrát, mely karakter nélkülivé bagatellizálja a költőt, maga a plasztikai komikum, az ügyetlen kezű szobrászi nevetségesség...
Az özvegy szerint a szégyenteljes irigység még ma is jelen van. Arra a kérdésre, mit tesz, ha a kormány az ő, és mások tiltakozásának ellenére mégis elmozdítja a szobrot, azt mondja perelni fog.
Arra a felvetésre, hogy néhány méterrel kerül arrébb a szobor, ráadásul közelebb a Dunához, azt mondja: "nem tehetik, mert a szerzői jog szerint a szerző halála után a felállítás helyszínén 70 évig oltalom alatt áll."
Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója - ők a fővárosi szobrok gazdái - lapunk kérdésére elmondta, személyes véleménye szerint a szobor jobb helyre kerül, mint ahol most van. "Most ugyanis messze van a Dunától, nem is láthatja a folyót, az új helyén pedig akár még a dinnyehéjat is." A Budapest Galéria, amikor majd felkérést kap Budapest közgyűlésétől, szakmai bizottságot alakít, melynek két szobrász és egy építész tagja lesz. Ez a testület kialakítja a véleményét az új helyszínről. Ez azonban csak szakmai tanács, az áthelyezésről közgyűlés dönt.
34 órás tiltakozás József Attila szobránál
Szoborvédő első versmaratonjukat a civilek 2011. novemberében rendezték, az idei pedig pénteken 15 órától kezdődik a Kossuth téren, József Attila szobránál. A II. Versmaratont a Kossuth tér átrendezése, a fák kivágása, a szobrok eltávolítása, valamint a kormány kultúra- és szabad gondolat ellenes politikája miatt szervezik.
2012. április 12.
