Őrzik titkukat a csontok |  |
Nyolc hónap után sem tudja a rendőrség, hogy kiknek a csontjait találták meg tavaly nyáron a Margit-híd felújítása idején. A gyilkossági nyomozók antropológust kértek fel a maradványok korának megállapítására, hogy kiderüljön: a híd második világháború alatti felrobbanása vagy tömegkivégzés során haltak meg az áldozatok. Utóbbi esetén háborús bűncselekmények miatt indulhatna igazságügyi eljárás.
Lapzártánkig nem válaszolt a BRFK sajtóosztálya, hogy történt-e előrehaladás a Margit-híd felújítása közben tavaly nyáron talált emberi csontok ügyében. A közigazgatási eljárás lezárulta után a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is dolgozott az eseten, ezután a rendőrség idén februárra ígérte az antropológiai vizsgálat lezárását, amely elsősorban a csontok korát hivatott megállapítani. Ha ugyanis bebizonyosodik, hogy a II. világháború alatt meggyilkolt emberek maradványait találták meg a speciális búvárok, akkor háborús bűntett miatt indulhatna eljárás. Ez a bűncselekmény ugyanis nem évül el.
A nácik és a nyilasok 1944 októbere és 1945 februárja között rendszeresen lőttek zsidókat, őket bújtató civileket, dezertőröket és politikai foglyokat a Dunába. A tömeggyilkosság gyanúját erősíti, hogy - mint azt már megírtuk - a korábbi vizsgálatok során több elhunyt koponya-, lapocka- és medencecsontjain golyónyomokat is találtak. A felfedezés helyszínén a csaknem húsz áldozathoz tartozó ruhadarabok, tárgyak és cipők kerültek elő, amelyeket a Budapesti Történeti Múzeumba szállítottak. A tárgyak vizsgálata is közelebb viheti a történészeket és a muzeológusokat ahhoz, hogy megállapítsák, kiknek a maradványai pihentek évtizedekig a Dunában. A kérdés továbbra is az, hogy az áldozatok a híd felrobbantása vagy kivégzések következtében haltak-e meg.
A háború alatt a német csapatok aláaknázták a hidat, majd 1944. november 4-én, a déli csúcsforgalom idején a töltetek váratlanul felrobbantak. A balesetben negyven, a robbanófejek beszerelésén dolgozó német utász és száz civil halt meg, tehát az ő maradványaikról is szó lehet. Viszont az sem zárható ki, hogy a testek a folyás irányából érkeztek, tehát már a híd felrobbantása előtt kerültek a vízbe, és akadtak fent. Mint korábban írtuk, a testek feltehetőleg azért nem kerültek elő eddig, mivel a híd újjáépítésének kezdetekor a megrongálódott hídelemeket nem tudták a partra emelni, ugyanis nem volt erre alkalmas úszódaru az országban - a háború alatt mind elpusztult. Ezért egyszerűen a Dunába dobták a romokat, amelyek így elfedhették a holtesteket. A Margit-híd közelmúltban elkezdett felújításáig nem volt komoly medertisztítás az építmény környékén.
2012. február 22.
